Japán – Costa Rica: Fogadási Tippek és Világbajnokság Előzetes
Újabb hét telt el, naponta négy mérkőzéssel, lassan már az orrunkon is foci folyik. De szerintem senki nem bánja. Akadnak gyengébb minőségű meccsek, de azt gondolom, még mindig többségben van a jó foci a rossz találkozókkal szemben.
Féltávhoz érkezik a második forduló, és a hét utolsó napján az E és az F csoport mérkőzései következnek. Elsőként most a Japán – Costa Rica találkozóról fogunk beszélni. Amelyről a VB előtt azt hittük, hogy majd a harmadik és negyedik helyről fog dönteni. Most már nem így gondoljuk. Japán ugyanis hatalmas meglepetést okozva 1-0-s hátrányból fordított Németország ellen, ezzel pedig az előzetes elvárásokat alaposan felborította. Mindenkinek új tervet kell kieszelnie azzal kapcsolatosan, hogy mi is lesz az E csoportban. Legyünk őszinték, még bármi lehet. Ha Japán kikap, Németország meg nyer, akkor lesz igazi őrület, szóval a különböző fantáziákkal még csak csínján bánjunk!
De reális az, hogy Japán nem nyer? Arra gondolok, hogy Costa Rica kapta az eddigi legnagyobb zakót a világbajnokságon, hétszer is beköszöntek a spanyolok, és abszolút kilátástalan volt Luis Fernando Suárez csapatának minden megmozdulása. Biztos, hogy az önbizalmukat a béka feneke alá süllyesztette, Japánnál pedig pont fordított a helyzet, a németek elleni győzelem után mindenki le tudta győzni egy sárkányt egy szál bottal.
Ezzel kapcsolatban egyetértenek velünk a fogadóirodák is, a szorzókból látszik, hogy sima japán győzelmet várnak. A keleti ország győzelme 1.44-et ér, a döntetlen már 4.50-et, míg Keylor Navasék sikerére fizetik a legtöbbet, 8-szoros pénzt adnak érte.
Japán
Na, erre ki számított? Főleg az egész első félidőt látva… Japán az esélytelenek nyugalmával léphetett pályára Németország ellen, akiknél új a szövetségi kapitány, fiatal és motivált a keret, de akadnak rutinos rókák is.
Japán szövetségi kapitánya még a világbajnokság előtt azt nyilatkozta, nekik a céljuk az, hogy minimum a negyeddöntőig eljussanak. Akkor ezt többen – én is – megmosolyogták, hiszen ebben a négyesből már eleve nagyon nehéz lesz tovább menni, két egykori világbajnokkal. Hát, ebből Japán egyet kipipált.
Elképesztő mérkőzés volt, hiszen lehetett volna már az első félidőben két vagy háromgólos előnye is a német válogatottnak, de mintha nem vették volna elég komolyan a befejezéseket. Mintha szórakoztak volna, mondván, ha nekem nem megy be, majd más úgyis lő egyet…
Egyet valóban lőttek, aztán lőttek még egyet, de míg Ilkay Gündogan gólja szabályos volt (tizenegyesből született, miután Gonda Shuichi lerántotta David Raumot), addig Kai Havertz találata lesről született. Csak úgy, mint a másik oldalon Maeda Daizené, a Celtic csatára szépen lőtt a hálóba, csak lesen állt, amikor Ito hozzá passzolt a meccs hetedik percében.
Nem szeretném ezt az összefoglalót hosszúra nyújtani, így a lényegre térek. Gonda elképesztően védett, egyszerűen nem lehetett átverni, amikor meg nem ő állította meg a német támadásokat, akkor segített a kapufa.
Japánnál érezték, hogy támadni kell, 1-0-s hátrányukat felesleges tartani. Moriyasu Hajime elkezdte beküldeni azokat a játékosokat, akik segíthetnek a góllövésben, és a szövetségi kapitány nagyon jól cserélt. Előbb Doan Ritsu egyenlített a hajrában, majd pár perccel később az újabb német védelmi bizonytalanságot (könnyelműséget) kihasználva Asano Takuma talált be.
Németország hiába támadta végig a mérkőzést, hiába lőhettek volna reálisan nézve legalább öt gólt, a végén egy ponttal sem tudtak gazdagodni.
Japánnal kapcsolatban el kell mondanom, még a nagy örömünnep közepén sem feledkeztek meg magukról. A játékosok az öltözőben, a szurkolók a stadionban takarítottak össze. Elképesztő egy nép ez a japán…
Térjünk rá a mostani várható csapatukra. Az első meccsen ugyebár Daizen kezdett, de azzal, hogy Asano csereként beszállva megnyerte a meccset a válogatottnak, bizonyára bekerül a kezdőbe. Alapjáraton ő a csapat kezdő csatára, ám szeptemberben a játékos megsérült, és eleve az is kétséges volt, hogy részt tud-e venni a VB-n.
Kubo Takefusát a félidőben lecserélték, róla azonban nincs infó, miszerint ki kéne hagynia a Costa Rica elleni mérkőzést. Viszont Sakai Hirokinak igen, a jobbhátvéd helyét Tomiyasu Takehiro veheti át.
Doan Ritsu a gólja ellenére a padon maradhat, hiszen Kubo, Kamada és Ito is előtte van a rangsorban.
Az eredeti keret:
Kapusok: Shūichi Gonda (Shimizu S-Pulse), Eiji Kawashima (Strasbourg), Daniel Schmidt (Sint-Truiden)
Védők: Ko Itakura (Borussia Mönchengladbach), Hiroki Ito (Stuttgart), Yuto Nagatomo (FC Tokyo), Hiroki Sakai (Urawa Red Diamonds), Shogo Taniguchi (Kawasaki Frontale), Takehiro Tomiyasu (Arsenal), Miki Yamane (Kawasaki Frontale), Maya Yoshida (Schalke)
Középpályások: Ritsu Dōan (Freiburg), Wataru Endo (Stuttgart), Junya Ito (Reims), Daichi Kamada (Eintracht Frankfurt), Takefusa Kubo (Real Sociedad), Ao Tanaka (Fortuna Düsseldorf), Takumi Minamino (Monaco), Kaoru Mitoma (Brighton), Hidemasa Morita (Sporting CP), Gaku Shibasaki (Leganés), Yuki Soma (Nagoya Grampus)
Támadók: Takuma Asano (Bochum), Shuto Machino (Shonan Bellmare), Daizen Maeda (Celtic), Ayase Ueda (Cercle Brugge)
A várható kezdőcsapat:
Gonda – Tomiyasu, Itakura, Yoshida, Nagatomo – Morita, Shibasaki – Ito, Kamada, Kubo – Asano
Egymás elleni meccsek:
A felkelő nap országa eddig három alkalommal játszott Costa Rica csapata ellen. Jó hír a kelet-ázsiai csapatnak, hogy ezen meccsek egyikén sem szenvedtek vereséget. Igaz, messzemenő következtetést nem vonhatnak le, mindhárom mérkőzés csak barátságos találkozó volt. 2002-ben 1-1-et játszottak, ez Costa Rica legjobb eredménye Japán ellen. Majd 2014-ben futottak ismét össze a világbajnokság előtt, akkor Japán 3-1-re győzött, utoljára pedig a 2018-as oroszországi VB után találkoztak, ami Japánnak jobban sikerült, mint Costa Ricának. És a meccs is ennek szellemében zajlott, Japán akkor is hármat rúgott, de akkor még csak gólt sem kaptak.
Costa Rica
Luis Fernando Suárez csapata kapta az első fordulóban a legtöbb gólt, és az ő játékuk volt a legkiábrándítóbb. Ez az a helyzet, ahonnan már nem valószínű, hogy fel lehet állni. Igen, a spanyol válogatott bombaerős, de az ellenállás szikrája sem látszódott a costa ricai csapaton.
Ferrán Torresék lényegében akkor rúgtak gólt, amikor csak akartak. Erőtlen volt a Keylor Navas fémjelezte együttes, a védelem hibát hibára halmozott, a középpályáról és a csatársorról pedig nem igazán lehet semmit mondani, mivel alig volt náluk a labda.
Suárez bizonyos szinten kockáztatott, ugyanis a megszokottnak mondható 4-5-1 helyett 4-4-2-vel mentek neki a meccsnek, a középpálya stabilitása, a labdatartás, a játékszer megbecsülése, a sok passz ezáltal teljes mértékben elmaradt. Sok passz volt, csak a másik oldalon…
Az első félidőben tízpercenként jöttek a gólok, és mindegyiknél lehetett szidni a védelmet. Először Dani Olmo verte meg őket könnyedén, majd Marco Asensiot hagyták teljesen üresen, a harmadik találat előtt pedig Duarte rúgta agyon Jordi Albát a tizenhatoson belül.
Az, hogy ez a csapat mennyire össze van esve fejben, a negyedik gólnál derült ki igazán, amikor Ferrán Torres vesztett helyzetből, három közép-amerikai között is meg tudta szerezni a labdát, és a hálóba tudott lőni.
Innentől már csak a végeredmény volt a kérdés, Spanyolország végül hétnél állt meg. Costa Rica a pályán nem tudott emlékezetest alkotni, egyedül az maradt meg bennem, hogy Waston Kendall a földön ülve majdnem megüti Aymeric Laporte-ot. Elhiszem, hogy elmentek neki otthonról, egy ilyen megalázó vereség után én sem maradtam volna nyugodt. De mégsem ez a megoldás, hogy megütjük az ellenfelet. Szerencsére ezt a csereként pályára lépő játékos is felismerte.
Costa Ricánál el kell gondolkozni, megéri-e ezt a formációt választani, amikor ennyire gyenge – és öreg – a védelem.
A csapat számára a tét nem hiszem, hogy a pontszerzés lenne, hanem az, hogy megmutassák a világnak, jobbak ők annál, mint amit láttunk a spanyolok ellen. Elsősorban tehát fejben kell javulniuk, még az olyan sokat megélt játékosokat is megfogta ez a vereség, mint Keylor Navas, aki legalább két gólban benne volt. Pedig konkrétan a világ legjobb húsz kapusa között van, ezt bátran ki merem jelenteni.
Az eredeti keret:
Kapusok: Keylor Navas (Paris Saint-Germain), Esteban Alvarado (Herediano), Patrick Sequeira (CD Lugo)
Védők: Francisco Calvo (Konyaspor), Juan Pablo Vargas(Millonarios FC), Kendall Waston (Saprissa), Oscar Duarte (Al-Wehda), Daniel Chacon (Colorado Rapids), Keysher Fuller (Herediano), Carlos Martinez (San Carlos), Bryan Oviedo (Real Salt Lake), Ronald Matarrita (Cincinnati)
Középpályások: Yeltsin Tejeda (Herediano), Celso Borges (Alajuelense), Youstin Salas (Saprissa), Roan Wilson (Grecia), Gerson Torres (Herediano), Douglas Lopez (Herediano) Jewisson Bennette (Sunderland), Alvaro Zamora (Saprissa), Anthony Hernandez (Puntarenas FC), Brandon Aguilera (Nottingham Forest), Bryan Ruiz (Alajuelense)
Támadók: Joel Campbell (Leon), Anthony Contreras (Herediano) Johan Venegas (Alajuelense)
A várható kezdőcsapat:
Navas – Oviedo, Duarte, Valvo, Martínez – Tejeda, Borges – Bennette, Contreras, Fuller – Campbell
Tippelde
Az egyikük mentálisan a csúcson, a másik a mélyben. Nem is hiszem, hogy Costa Rica innen még fel tud állni. A keret többsége egyébként is jócskán harminc felett, a fontosabb játékosok többsége nincs jó formában, minden adott a japán győzelemhez.
Amit meg is teszünk, hiszen ennél tükörsimább győzelem nem várható a második fordulóban. Abban sem vagyok biztos, hogy Costa Rica egyáltalán gólt tud szerezni. Nem csak ezen a meccsen, hanem a harmadikon sem.