West Ham – Southampton: Fogadási Tippek és Premier League Előzetes
- London Stadium
- Május 23. 17:00
**Az Általános Felhasználási feltételek érvényesek, csupán a maximális bónusz összeg és a % növekedett. Kizárólagosan új játékosok számára elérhető, mivel ez egy Üdvözlő Ajánlat. Érvényesség január 25. végéig.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
A Premier League szabályai szerint, amennyiben a csapatok azonos pontszámmal fejezik be a bajnokságot, úgy elsődlegesen a gólarány dönt. Így hát maximális biztonsággal nem, de 99,9 százalékos biztonsággal kijelenthető: A West Ham részt fog venni valamelyik európai kupasorozatban jövőre.
Kifejtem: A WHU 62 ponttal jelenleg hatodik, gólarányuk +17. Mögöttük a Tottenham, nekik +21, akkor előzhetik meg David Moyes-ékat, ha ők kikapnak, a Spurs pedig idegenben veri a rókákat.
És akkor még itt az Everton, aki beleszólhat a buliba, de az lenne ám az igazi meglepetés. Ők az Etihadba, a bajnok Manchester Cityhez látogatnak, és gólkülönbségük mindössze +4. Akkor lehetnek ott az Európa Ligában vagy az EKL-ben, ha verik a bajnokot, és a Leicester veri a Tottenhamet.
Szóval, kissé kacifántos a dolog, de nem egy atomfizika. Az esélyek egyértelműen a WHU mellett vannak, a gyengécske Southamptont ugyanis nagy eséllyel legyőzik otthon. Vagy nem?
Kezdjük a West Ham – Southampton meccset!
Mi történt az előző fordulóban?
Röviden összefoglaljuk a két csapat elmúlt bajnoki mérkőzését, hogy tisztább képet kapjunk a formájukról.
West Brom – West Ham
Aki esetleg úgy gondolta, hogy még belefér hozni egy sört a hűtőből a meccs kezdése után, az azonnal megbánhatta a döntését, ugyanis pár másodperccel a kezdés után volt esemény. A negatív hőse a sztorinak Sam Johnstone volt, aki Mickail Antoniot ütötte el a tizenhatoson belül, miután az angol támadó elcsente a labdát egy rossz hazaadást követően. Johnstone egy sárgát kapott, a West Ham meg büntetőt.
Declan Rice, a WHU egyik legtehetségesebb játékosa volt az, aki magára vállalta a tizenegyes elvégzését. Jó volt az erő, és az irányzék sem volt rossz, de azért mégis: A kapufáról kijött a labda, így maradt a 0-0.
Pörgessük át a következő húsz percet, és álljunk meg a 27.-nél: Matheus Pereira végezhetett el szögletet, amit meglepő módon kapura csavart. Nem csak kapura, hanem kapuba. Ehhez szükség volt Thomas Soucek fejére is, aki menteni akart, de az nem sikerült, a cseh öngóljával szerzett vezetést a West Brom.
A középpályás még a félidő lefújása előtt javított, teszem hozzá, nem volt nehéz dolga. Egy beadást Jesse Lingard csúsztatott meg, Said Benrahma erővel középre lőtt, a gólvonal előtt álló Souceknek csak bele kellett tennie a lábát. De hát, ott kellett lenni, nem igaz?
A második félidőben a WBA nem igazán jutott már el Randolph kapujáig, a kalapácsosok viszont kétszer is a hálóba találtak.
A 67. percben Angelo Ogbonna, a középső védő húzódott fel egy szöglethez, majd a földre fejelt labda szerencsésen bepattant, a harmadik gólt pedig Mickail Antonio szerezte egy kontra végén, a gólpasszt a Londonban teljesen magára találó Jesse Lingardtól kapta.
A 3-1-es végeredmény a WBA számára semmit nem jelentett, maximum amiatt lehetett rossz a szájíz, hogy utolsó PL meccsüket nem tudták megnyerni, a West Ham pedig tovább menetel az EL-ért.
*Az Általános Felhasználási feltételek érvényesek, csupán a maximális bónusz összeg és a % növekedett. Kizárólagosan új játékosok számára elérhető, mivel ez egy Üdvözlő Ajánlat. Érvényesség január 25. végéig.
Southampton – Leeds United
Tévesen reménykedtem Danny Ings és Che Adams játékában. Mármint, pályán voltak ők, de én gólt reméltem tőlük. Abban biztos voltam, hogy a Leeds Rodrigo és Patrick Bamford vezérletével legalább egyszer betalál. Kettő lett belőle, maradhat?
A Leeds a szezon végére elkapta a fonalat. Marcelo Bielsa együttesét nem csak én, nem csak mi, hanem minden orgánum dicséri, valóban szép, tetszetős futballt játszanak olyan játékosokkal, akik bármelyik PL csapatban megállnák a helyüket.
Vegyük mindjárt Illan Meslier-t, a kapuvédőt, aki idén játszotta be magát a kezdőbe, addig Kiko Casilla védett rendszeresen. Most a Real Madrid egykori portásából lett másodikszámú kapus, ezen a meccsen ő kapta meg az esélyt. És élt is vele, az első helyzetet Che Adams közelről bólintotta kapura, a rutinos spanyol szögletre tolta a játékszert.
A második félidő elején James Ward-Prowse tette őt próbára, és lehet, hogy csúfosan elbukott volna Casilla, de a szabadrúgás-specialista ezúttal egy ici-picit tévedett, és a kapufáról pályán kívülre pattant.
Ezután végre a Leeds is mutatott magából valamit, Patrick Bamford előbb sikertelenül próbálta kicselezni a McCarthy – Vestergaard párost, majd egy Rodrigotól kapott nagyszerű passz után már sikerült átverni a kapust. A magasan szálló labda úgy tűnt, hosszú lesz, de a házigólkirály még belekapott, és a labda McCarthy lábai között jutott hálóba.
A második találatot Tyler Roberts rúgta, de ehhez szükség volt egy nagy adag szerencséhez. Először ugyanis elaludt helyzet közben, de valahogy a Leeds visszaszerezte, Bamford lövését a kapus kiütötte, és az ismétlést gurította be Roberts a kapuba.
Danny Ings nem sok vizet zavart, ahogy Adams és Walcott sem nagyon.
Összefoglalás
A Leeds elleni bajnoki volt minden bizonnyal Che utolsó meccse a 2020/2021-es szezonban. Összeszedett egy kisebb sérülést, és az EB előtt – ahol majd Skócia csapatát erősíti – biztos nem kockáztatja meg Ralph Hasenhüttl, hogy lemaradjon a kontinens-viadalról.
Jan Bednarek is kimarad minden bizonnyal, Oriol Romeu, Ryan Bertrand és Willam Smallbone szintén csak a lelátón vehet részt.
A WHU-nál Lukasz Fabianski kiesése okozhat problémát, a lengyel kapus bemelegítés közben sérült meg, de Randolph jól lehozta a WBA elleni meccset.
Mellette még Masuaku és Lanzini az, akire Moyes mester nem számíthat.
Legutóbbi öt meccsükből négyet a WHU nyert hazai pályán, most újra saját közönségük előtt játszhatnak, ráadásul egy igencsak magasztos célért.
A képlet egyszerű: Ha nyernek, akkor irány az Európa Liga. Ha kikapnak, akkor aggódhatnak. Részemről ez hazai győzelem. Kérdés nélkül.