West Ham – Manchester United: Fogadási Tippek és Premier League Előzetes
- London Stadium
- Szeptember 19. 15:00
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
Nyugodtan lehet rangadónak nevezni a West Ham – Manchester United találkozót, David Moyes, az egykor a MU-nál is megforduló menedzser kisebbfajta csodát művelt a kalapácsosokkal tavaly, és idén sem tűnik úgy, hogy alább szeretnék adni.
A nagyszerű kezdést egy kis visszaesés követte, két győzelmet követően kétszer ikszeltek a bajnokságban, de a hét közepén 2-0-ra intézték el az Európa-ligában a Dinamo Zagreb együttesét.
A Manchester remekel a bajnokságban, viszont az ő nemzetközi kupaszereplésük egy picikét félresiklott, a sokkal gyengébbnek gondolt Young Boys 2-1-re győzte le Cristiano Ronaldoékat. Persze, lehet mondani, hogy Aaron Wan-Bissaka kiállítása miatt tudtak a svájciak nyerni, de akkor is jobban játszottak, amikor még teljes létszámmal voltak a vörös ördögök a pályán.
A bajnokságban viszont kiválóan szerepelnek, visszatért az egykori közönségkedvenc, aki 36 évesen is új lendületet adhat a csapatnak, van egy jó keretük egyébként is, jó menedzserük… Mi kell még a sikerhez?
Egyértelmű, hogy a United a bajnoki címre hajt, ahhoz pedig az ilyen nehéz meccseket is hozni kell. A vasárnap első meccsét – reményeink szerint – a hétvégén még három további találkozó követi.
Mi történt az előző fordulóban?
Röviden összefoglaljuk a két csapat elmúlt bajnoki mérkőzését, hogy tisztább képet kapjunk a formájukról.
Southampton – West Ham: 0-0
Ralph Hasenhüttl szénája nem áll jól. A tavalyi évben remekül kezdő szentek az év végére kipukkadtak, mint a lufi, az idei szezont pedig szintén bűnrosszul kezdték, ott folytatták, ahol az előzőt abbahagyták. Egy vereséget két döntetlen követett, a WHU ellen sem számítottunk 180 fokos fordulatra. Azonban manapság a West Ham ellen pontot szerezni nem elhanyagolandó, így vegyes érzések lehetnek a Southampton játékosaiban.
A kezdők:
Southampton:
McCarthy – Livramento, Stephens, Salisu, Perraud – Romeu – Redmond, Ward-Prowse, Elyounoussi, Djenepo – Armstrong
West Ham:
Fabianski – Coufal, Dawson, Ogbonna, Cresswell – Soucek, Rice – Bowen, Benrahma, Fornals – Antonio
Határozottan állítom, hogy nem ez volt életem legjobb meccse, de azt is, hogy nem is a legrosszabb. Ugyan akkora helyzetek nem voltak, a gól hiányáról már ne is beszéljünk, de az akarat, az iram és néhány szép megoldás azért tudott kárpótolni.
Adam Armstrong lövésével indul az összefoglaló, a Blackburntől igazolt támadó kisodródva, védője mellől tűzte kapura a labdát, ahogy az várható volt, túl sok nehezítő tényező tornyosult a csatár elé, így Fabianski könnyen vetődött rá a játékszerre.
A 20. percben ismételten a WHU védőinek akadt dolga, Moussa Djenepo cselezett a tizenhatoson belül, egyre csak befelé húzott, majd jól ellőtte a bogyót, ami bizonyára kapura ment volna, de Craig Dawson beletette a fejét, így mentett szögletre. Nagy szükség volt erre, ki tudja, Fabianski elérte volna-e a szépen csavarodó labdát.
Az első félidőt komolyabb kísérlet nélkül lehozta West Ham, a fordulás után az övék volt az első szó: Pablo Fornals hosszú labdájával indult meg Said Benrahma, Michail Antonio elé tálalt, akinek bombáját McCarthy hatástalanította.
A találkozón azért nem alakulhatott ki nagyobb ziccer, mert a játékosok rendre rossz megoldást választottak, az utolsó passzokba, a labdaátvételekbe hiba csúszott, de nem lehet azt mondani, hogy ne hajtottak volna a győzelemért a felek. Jarred Bowen lövésével az égvilágon semmi gond nem volt, maximum az, hogy nem helyezte eléggé a labdát, így a szentek portása védeni tudott.
Illetve Alejandro Broja próbálkozásában sem találtam semmi kivetnivalót, a minket, magyarokat is elszomorító albán támadó 18 méterről lőtt kapufát. Ha az bemegy, biztos, hogy a hazaiaké lett volna a három pont, mert egy tipikusan egygólos meccs volt ez.
A találkozó legvégéről is maradt csemege: Egyrészt Broja fejese, amit Declan Rice a gólvonalról vágott ki, másrészt Michail Antonio piros lapja, aki így eltiltás elé néz.
A lényeg: Nem született döntés, jobb volt talán a Soton, egy pont lett a jutalma.
Manchester United – Newcastle United: 4-1
G.: Cristiano Ronaldo (2), Bruno Fernándes, Lingard – Manquillo
Ez volt az a meccs, ahol Cristiano Ronaldo, az egykori kedvenc újra magára ölthette a vörös mezt, rögtön meg is adta a módját a második bemutatkozásnak. Könnyű győzelmet várt mindenki a MU-tól, végeredményben négyet gurítottak, a feladat tehát teljesült. A hogyanja meg már teljesen mindegy, arra egy-két hét múlva már senki sem fog emlékezni.
A kezdők:
Manchester United:
De Gea – Wan-Bissaka, Varane, Maguire, Shaw – Pogba, Matic – Greenwood, Bruno Fernándes, Sancho – Cristiano Ronaldo
Newcastle:
Woodman – Manquillo, Hayden, Lascelles, Clark, Ritchie – Almiron, Willock, Longstaff, Joelinton – Saint-Maximin
Freddie Woodman, a szarkák harmadikszámú kapusa kényszerűségből került a kezdőbe, és bár nem egy rossz kapus, ez a meccs horrorisztikus volt a számára. Több nagy hibát is elkövetett, az elsőt rögtön kihasználta a Manchester. Már a félidő hosszabbításában jártunk, amikor Mason Greenwood nem túl combos lövése kijött róla, a kipattanót pedig Cristiano Ronaldo köszönte szépen, és a kapuba vágta.
A második félidőben történt a több izgalom, itt esett a gólok nagyrésze, előbb váratlanul a Newcastle talált be Javier Manquillo révén, aki Allan Saint-Maximintől kapott forintos labdát.
De a vendégek öröme nem tarthatott sokáig, mert az 56. percben újra Cristiano Ronaldo csapott le, ezúttal Woodman lábai között.
Talán ez volt a fordulópont, a meccs pedig a nyolcvanadik percben dőlt el, Bruno Fernándes bombája a jobb felsőben kötött ki – ez volt egyértelműen a mérkőzés legszebb gólja -, végül Jesse Lingard is gólnak örülhetett.
Összefoglalás
A MU tehát kínos vereségbe szaladt bele, és a mutatott játékkal sem lehetett elégedett Ole Gunnar Solskjaer, aki egy kicsit talán lebecsülte a svájciakat – játékosaival együtt.
Winston Ried a WHU egyetlen sérültje, de nem is az ő hiánya fog a legjobban fájni a kalapácsosoknak, hanem Michail Antonioé. Nem is nagyon van klasszikus befejező az angolon kívül, amikor tavaly nem léphetett pályára – akkor sérült volt – Bowen helyettesítette.
A csütörtöki kezdőhöz képest biztos, hogy több változás lesz, akkor Vlasic, Lanzini, Diop és Fredericks is a pályán volt.
A Manchesternél három támadó sérült: Edinson Cavani, Marcus Rashford és Amad Diallo, de itt még nem fejezzük be a hiányzók felsorolását. Dean Henderson és Phil Jones megint csak nem bevethető, és a Scott McTominay – Alex Telles páros játéka is kétséges.
Az elmúlt években ritka volt a sok gól, 2020. decemberében játszottak 3-1-et a West Ham otthonában, jellemző az egy, maximum két gól.
A bukik most azonban 2,5 gól feletti eredményre számítanak, ennek pedig többek között Cristiano lehet az oka, aki nagyszerű formában tért vissza.
Meglátjuk, Antonio nélkül ki lesz a gólfelelős, fel tudják-e törni a MU védelmét, hazai pályán kifejezetten jó a West Ham, úgyhogy nálunk is marad egyetlen tipp: az over 2,5.