Világbajnokság Csapatai: Dánia
Tegnap félbe szakadt a sorozat, de elég tömény egy ilyen cikk, és kaptatok belőle kilenc darabot, szóval úgy gondoltam, aznapra elég lesz. De nincs megállás, vasárnap start, mindenképp szeretnénk ezt a sorozatot péntekig befejezni, mert vannak még egyéb terveink a kezdés előtt. Például szeretnénk egy cikket írni a legjobb lemaradó játékosokról, szeretnénk a legjobb játékosokat külön összegyűjteni, valamint a legjobb fiatalokkal is ez a tervünk.
A dán válogatott tavalyig, az Európa-bajnokságig nem vonzott túl sok embert a saját szurkolóikon kívül. Ezt szerintem le lehet szögezni. Azonban a finnek elleni meccsen történtek sokakban elindítottak valamit. Akkor esett össze Christian Eriksen, akinek az életéért a pályán küzdöttek, miközben a társak testükkel védték őt a kíváncsi szemek elől. Hála Istennek Eriksen jól van, felépült, és még a pályára is visszatért. A dán válogatott pedig a tartásukért, a bátorságukért és az utána bemutatott focijukért is kapott magának rengeteg új szurkolót. És be kell valljuk, mi is ezen emberek közé tartozunk, számunkra nagyon szimpatikus volt minden, amit Simon Kjaeréktől láttunk.
Akkor már majdnem csúcsra értek, tartom, hogy egy végtelenül fura tizenegyesgóllal kaptak ki az elődöntőben. Itt az idő visszavágni, Dánia azóta is szárnyal, és a jelenkor futballistái felnőhetnek a régmúlt játékosaihoz. Dánia 1992-ben Európa-bajnokságot nyert, ez a legsikeresebb szereplése a válogatottnak, VB-n azonban még nem tudták megmutatni magukat úgy igazán. 1986-ban kvalifikáltak először, és ez a mostani lesz a hatodik szereplésük, legjobb eredményük az 1998-as negyeddöntő Franciaországban.
Az út a VB-ig
A dán válogatott útja simának mondható volt. Skóciával, Izraellel, Ausztriával, Feröer-szigetekkel és Moldovával voltak egy csoportban, és Kasper Hjulmand együttese gyakorlatilag megállíthatatlan volt. Az elején már kiderült, hogy ezt a csoportot más nem nyerheti meg, csak ők. A legerősebb riválisokat is könnyedén verték, így jutottunk el addig, hogy Dánia nyolc forduló után százszázalékos mérleggel, tehát nyolc győzelemmel állt, és még csak gólt sem kaptak!
Aztán a kilencedik meccset ugyanúgy megnyerték, de Feröer-szigetek megtörte a góltalanságot, az utolsó fordulóban pedig már mindegy volt a skótok elleni találkozó, nem is fektettek túl nagy energiát a találkozóba.
A tíz meccs alatt összesen 30 gólt rúgtak és csak 3-at kaptak. Mondom még egyszer, nyolc fordulón keresztül egyet sem.
Ez azért tiszteletre méltó eredmény!
Dánia nem csak a VB-selejtezőkön ment nagyot, hanem később a Nemzetek Ligájában is. Damsgaard és a többiek ugyan lemaradtak a rájátszásról, de csak egyetlen ponttal szereztek kevesebbet, mint a horvátok. Itt jegyezzük meg, hogy az északi válogatott kétszer is legyőzte a franciákat, és azért maradtak le a final fourról, mert a horvátokkal viszont egyszer sem bírtak.
A keret tagjai
Kasper Hjulmand azt gondolom, hogy a legjobb keretet jelentette be, ami csak létezhet. Eleinte a nemzeti hős óvatos volt, csak 21-es előzetes keretet hirdetett, kivárt, szerette volna tudni, hogy azok a játékosok, akikre számítana, de sérültek, végül felépülnek-e addig. Nem szeretett volna senkit hiú ábrándokba kergetni.
Necces volt az RB Leipzig játékosának, Yussuf Poulsennek, valamint a Brentford középpályásának, Christian Nörgaard-nak a sorsa, végül aztán mindketten bekerültek a Katarba utazók közé.
Nem is nagyon látni meglepetést ebben a csapatban, ami nagyban hasonlít a tavalyihoz. Nyilván vannak változtatások, nincs most itt például Zanka, nincs Lössl, de ők egyébként is a padon ülték végig a tavalyi EB-t. Bekerült azonban Jesper Lindström, aki nagyon jó formában játszott ősszel az Eintracht Frankfurtban. Meghívót kapott Oliver Christensen, a Hertha kapusa, valamint Alexander Bah nevével is találkozhatunk, aki megint csak idén robbant be a Benficában.
Súlyos sérülése után itt lehet Simon Kjaer is, aki viszont az egész 2022-es évet szinte kihagyta a térde miatt. Más, különösebb változással nem találkozhatunk.
A teljes keret:
Kapusok: Kasper Schmeichel (OGC Nice), Oliver Christensen (Hertha BSC), Frederik Ronnow (Union Berlin)
Védők: Daniel Wass (Bröndby), Rasmus Nissen Kristensen (Leeds United), Jens Stryger Larsen (Trabzonspor), Joakim Maehle (Atalanta), Andreas Christensen (FC Barcelona) Simon Kjaer (AC Milan), Joachim Andersen (Crystal Palace), Victor Nelsson (Galatasaray), Alexander Bah (Benfica)
Középpályások: Pierre-Emile Hojbjerg (Tottenha), Thomas Delaney (Sevilla), Christian Eriksen (Manchester United), Mathias Jensen (Brentford), Robert Skov (Hoffenheim), Christian Nörgaard (Brentford)
Támadók: Mikkel Damsgaard (Brentford), Andreas Skov Olsen (Club Brugge), Jesper Lindström (Eintracht Frankfurt), Martin Braithwaite (Espanyol), Kasper Dolberg (Sevilla), Jonas Wind (VfL Wolfsburg), Andreas Cornelius (FC Köbenhavn), Yussuf Poulsen (RB Leipzig)
A szövetségi kapitány
Mondhatni a semmiből húzták elő a dán szövetségnél, de azóta is áldhatják a szurkolók a döntéshozók nevét. Hjulmand játékosként nem maradt meg a köztudatban, és edzőként is leginkább otthon dolgozott, egyetlen szezon volt, amikor megpróbálkozott egy másik országban, de a mainzi kaland rövidre sikeredett. 2020-ban nevezték ki szövetségi kapitánynak, és a tavalyi Európa-bajnokságon egy kicsit mindenki a szívébe zárta a dán csapatot. Mi mindenképp, drukkoltunk, hogy sikerüljön döntőt játszaniuk. Hjulmand az EB-t gyengén kezdte (ami érthető is volt), majd fokozatosan lettek jobbak és jobbak, végül ugye az elődöntőig meneteltek. Idén egy kicsit érettebb csapattal, Christian Eriksennel dobbanthatnak nagyot.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
A kulcsjátékos
A tavalyi Európa-bajnokságot a csapat vezére nélkül kellett végigjátszani. Szerencsére azonban Christian Eriksen már ismét a pályán lehet. A Manchester United csapatába szerződő középpályás egyre jobb formát mutat, Erik ten Hag bízik benne, és persze Kasper Hjulmand is rá építheti a teljes csapatot. Eriksen mellett Pierre-Emile Höjbjergre figyelhetünk még, a védelemben pedig ismét kulcsszerep várhat Simon Kjaerre. Egy jó ideig sem Kjaer, sem pedig Christensen nem volt bevethető, a Crystal Palace játékosa, Joachim Andersen ugrott be a védelem közepébe, és nyújtott nagyon jó teljesítményt, így ő is előrébb léphet, és akár kezdő is lehet Katarban.
A felfedezett
Mikkel Damsgaard volt az egyik legkellemesebb meglepetés a tavalyi EB-n, de a szélső aztán súlyosan megsérült, utána csapatot váltott, és azóta nem igazán hallunk róla. A Brentfordban nem tudta egyelőre kamatoztatni a tehetségét, kevés játéklehetőség jut neki, és általában azokon sem szerepel túlságosan jól. Itt lenne az idő, hogy bebizonyítsa Thomas Franknak, hibázik, amikor nem jelöli a kezdőbe őt.
Szintén nagy lehetőség előtt áll Alexander Bah és Jesper Lindström. Mindketten már magas szinten fociznak, előbbi a Benfica, utóbbi a Frankfurt futballistája, de még mindig nagyon fiatalok, és akár még tovább fejlődhetnek.
Victor Nelsson is meglehetősen kevés figyelmet kap, pedig a fiatal Galatasarayban játszó védő az egyik legtehetségesebb a dán csapatban. Amennyiben megkapja a lehetőséget (ami Kjaer, Christensen és Andersen mellett nem lesz olyan könnyű), akkor bizonyos, hogy élni fog vele.
A várható kezdőcsapat
Kasper Hjulmandot leginkább taktikai rugalmasságáról ismerik, a mester könnyedén áll át 4-3-3-ról háromvédős rendszerre, ami általában 3-4-3-at jelent. A mögöttünk hagyott meccseken ez a 4-3-3 volt az alap, de lehet, hogy Hjulmand azóta kitalált valami mást…
Azt gondolom, ez a dán keret van olyan erős, mint a tavalyi, azonban egy dologban nem túl jók: Csatárokban. A befejező csatáraik jelentős része gyenge őszt produkált: Andreas Corneliusnak nem megy azóta, hogy Koppenhágába igazolt, Martin Braithwaite is elhagyta a Barcelonát, és az Espanyolban három gólig jutott. No meg ott van még Jonas Older Wind, aki a Wolfsburgban padozik, és Kasper Dolberg, aki szintén nem találja a góllövő cipőjét, mióta Sevillában játszik.
Schmeichel – Kristensen, Kjaer, Christensen, Maehle – Delaney, Eriksen, Höjbjerg – Skov Olsen, Dolberg, Damsgaard
A menetrend
Dánia a keddi napon kezdi meg a szereplését Tunézia ellen, amit négy nappal később a franciák elleni meccs követ. Megismétlődik tehát a Nemzetek Ligájában látott összecsapás. Végül november utolsó napján az Ausztrália elleni találkozóval zárja a csoportkört a dán válogatott.