Katar 2022: Akik Leginkább a Padot Koptatták
Nem könnyű a szövetségi kapitányok dolga, amikor egy világversenyre ki kell választaniuk 26 játékost. Akkor pedig még nehezebb, amikor ezt a 26-ot kell 11-re redukálni. 32 szövetségi kapitánynak okozott fejfájást november közepétől kezdve, hogy milyen összeállításban küldje pályára a fiait. Mára már csak négyen vannak, de mielőtt még a világbajnokság véget ér, összeszedtünk egy kezdőcsapatnyi játékost azok közül, akik képességeik alapján szinte bárhova befértek volna, viszont saját nemzeti csapatukban csak epizódszereplők voltak. Vagy még azok sem.
A kapus
Aaron Ramsdale
Az Arsenal kapuvédője igazán akkor robbant be a köztudatba, amikor még nem is Londonban játszott, hanem Sheffieldben, az azóta már másodosztályba került Sheffield Unitedben. Ramsdale volt az, aki a gyenge szereplés ellenére magasan kiemelkedett az együttesből. Anno még említettük is, nem fogja követni a csapatot a második vonalba. A Sheffield kiesését követően döntött úgy Mikel Arteta, hogy meg akarja szerezni a 24 esztendős kapust. Egyből kiszorította a kezdőből Bernd Lenot, és azóta is ő a csapat első számú hálóőre. Az angol keretbe ugyan meghívót kapott, de egyetlen percet sem töltött pályán, hiszen Gareth Southgate mindig is Jordan Pickfordot favorizálta.
A védők
Trent Alexander-Arnold
Néhány évvel ezelőtt még határozottan Trent Alexander-Arnoldot tartottam a világ legjobb jobbhátvédjének. Viszont azóta sok idő eltelt, sok víz lefolyt a Dunán és a Temzén. Alexander-Arnold pedig valahol megrekedt. Lehet, hogy csak környezetváltozásra lenne szüksége, de tény, hogy már nem olyan minőséget képvisel, mint korábban. A Liverpoolban ugyan még ő számít az első számú bekknek a jobb oldalon, de idén már elkövetett néhány elképesztő hibát. Talán ez is az oka, hogy nem csak Kyle Walker, de Kieran Trippier is elé került az angol válogatottban. Alexander-Arnoldnak ezen a világbajnokságon összesen 34 perc jutott, Wales ellen állt be 2-0-s vezetésnél Walker helyére.
Bremer
Nem túlzás azt állítani, hogy Bremer az olasz bajnokság egyik – ha nem a – legjobb hátvédje. A Serie A-s Torino együttesébe 2018-ban igazolt az Atletico Mineiro csapatából 5,8 millió euróért cserébe, és azonnal megmutatkozott, hogy más szintet képvisel, mint a csapat többi bekkje. A 25 éves játéknégy szezon alatt a bajnokság legjobb középhátvédjeivé nőtte ki magát egy olyan csapatban, amelyik inkább a kieséssel dacolt. Nyáron le is csapott rá a Juventus, 41 millió euróért vették meg.
Bremer a világbajnokságon egy meccsen tudott kezdő lenni, Kamerun ellen végig a pályán volt, az 1-0-ra elveszített mérkőzésen nem nyújtott semmi különlegest, ezt meg kell hagyni. Később, Dél-Korea ellen kapott még szűk húsz percet Tite-től, a többi találkozót a kispadon ülte végig.
Arthur Theate
Arthur Theate nem tartozik a legnagyobb sztárok közé, de ez normális, még csak 22 esztendős. A belső védő egy szezont játszott Olaszországban, a Bolognát erősítette, de felfigyelt rá a Rennes, amely Nayef Aguerd utódját kereste, és személyében meg is találta. Nagyon bíztak benne a vörös-feketéknél, hiszen 20 millió eurót sem sajnáltak érte. Ezzel ő lett a legdrágább belga védő, Thomas Vermaalent előzte meg.
Theate egyetlen percet sem játszott a világbajnokságon. Holott Roberto Martínez csapatában a védelem kifejezetten gyengén muzsikált. Az azóta már lemondott spanyol inkább számított két veterán játékosra (Alderweireldre és Vertonghenre), valamint egy középpályásból védővé alakított spílerben (Dendoncker). A jövőben viszont biztos, hogy az újjá alakuló belga csapat egyik pillére lesz a 22 éves védő.
Tyrell Malacia
A balhátvéd posztján voltam egy kicsit nehéz helyzetben, végül Tyrell Malacia mellett döntöttem. Azért mellette, mert gyakorlatilag ő a legnagyobb név a padon ragadt balbekkek közül. Malacia az Ajaxot hagyta el a nyáron a Manchester United, és volt edzője, Erik ten Hag kedvéért. Egyelőre még teljesen a MU-ba se küzdötte be magát, de Luke Shaw-val, az angol válogatott kezdőjátékosával kell megküzdenie.
A válogatottban pedig Daley Blindet kellett volna padra küldenie, ami nem ment. LvG a tapasztalt szélső védőben bízott, minden meccsen ő kezdett, Malaciának így egy perc sem jutott a pályán.
A középpályások
Bruno Guimaraes
Az angol első osztályú bajnokságban, a Premier League-ben azt tartják, Bruno Guimaraes posztján a legjobbak között van. Pedig a PL a világ legjobb bajnoksága. A Newcastle játékosa hatalmas munkabírásáról híres, azonnal a szurkolók kedvencévé vált, amikor a Lyontól megszerezték tavaly. Nem kérdés, hogy hamarosan szintet léphet, és egy még nagyobb csapatba igazolhat.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
Viszont a brazil csapatba nem igazán fért be. Az nem annyira meglepő, hogy Tite Casemirot favorizálta, viszont mellette Lucas Paquetá vagy Fred játszott, Bruno Guimaraesnek alig jutott idő. Csereként állt be Svájc ellen, valamint Kamerun ellen is (pedig utóbbi meccsen inkább a B-csapat játszott, de még oda sem fért be), mindkét alkalommal Fredet váltotta. Összesen 70 percet töltött a pályán.
Kenneth Taylor
Egy újabb holland fiú a csapatban. Lehet, nem igazságos, hogy Kenneth Taylort ide veszem, hiszen ő idén robbant be igazán. Tavaly még csak epizódszerepeket kapott, idén azonban előlépett, és meg is hálálta eddig a bizalmat Alfred Schreudernek, hiszen tizenkét bajnokin öt gólt rúgott és adott három gólpasszt.
Van Gaal azonban úgy gondolta, nem áll még készen a VB-re, helyette inkább a Frenkie de Jong – Davy Klaassen – Marten de Roon hármasban bízott. Taylor így összesen öt percet játszott, talán többször ért labdába, mint ahány percet a pályán tartózkodott Katar ellen.
Joao Palhinha
Fernando Santos nagyon makacsul ragaszkodott a középpályásaihoz, Bernardo Silvát, Rúben Nevest és Otáviot csak kényszerből tette ki a csapatból, a fontos mérkőzéseken mindig rájuk számított. Így a kevésbé ismert, de a válogatott kezdőjének ajtaján kopogtató játékosok, mint mondjuk Vitinha, Matheus Nunes vagy Joao Palhinha alig kaptak szerepet. Palhinha konkrétan csak 38 percet töltött a pályán három meccs alatt, Ghána ellen időhúzó csere volt, Uruguay ellen 9 percet kapott, míg Dél-Korea ellen 26-ot.
Pedig a 27 esztendős középpályásnak hasznát vehették volna fontosabb meccseken is, határozottan jobb formában van, mint mondjuk Rúben Neves…
A támadók
James Maddison
Emlékszem, a VB előtti utolsó Leicester-bajnokin James Maddisont le kellett cserélni egy sérülés miatt. Emlékszem, Gareth Southgate mennyire kétségbe volt esve (az angol sajtó szerint), mivel ő lett volna a titkos fegyvere a háromoroszlánosoknak. Nos, Maddison felépült, a sérülés miatt nem is kellett kihagynia, és annyira titkos fegyver volt, hogy egyetlen percet sem kapott.
Valahol megértem Southgate mestert, hiszen a támadó szekcióban bőven voltak választási lehetőségek, gondoljunk csak Sterlingre, Grealishre, Mountra, Rashfordra, Fodenre vagy Sakára. De azért egy hetvenmilliót érő támadót végig padoztatni nem túl szép dolog.
André Silva
A Lipcse játékosa évek óta meghatározó csatár a csapataiban. Az volt a Frankfurtban, és az volt a Leipzigben is. Jól is ment neki a játék, idén azonban egy kissé megrekedt. Talán Timo Werner az oka, talán valami más. Mindenesetre idén 15 mérkőzésen 2 gólt szerzett…
Ez az egyik oka, hogy nem szerepelt Fernando Santos együttesében. A másik pedig az, hogy olyan posztriválisai voltak, mint Cristiano Ronaldo vagy Goncalo Ramos. A múlt és a jövő.
Paulo Dybala
Ebben a csapatban egyedül Paulo Dybala van még versenyben a győzelemért, de ha kap is érmet a nyakába, nem biztos, hogy megérdemeltnek gondolja majd. Az immáron az AS Romában játszó támadó középpályás úgy volt, nem is lehet itt a tornán, miután októberben egy tizenegyes elvégzésébe belesérült. De valahogy összedrótozták, és elutazhatott a csapattal.
Lionel Scaloni eddig egyetlen játékpercet sem adott számára, és sanszos, hogy az elődöntőben sem lép pályára, vagy ha igen, maximum csereként. Dybala ennél többre hivatott, főleg, hogy képességeit tekintve határozottan jobb játékos, mint mondjuk Papú Gómez, akit viszont már többször is bevetett a mester.
Ez lett volna a mi csapatunk azokból a játékosokból, akiket eléggé elhanyagoltak a világbajnokságon. Lehetne még egy hasonló erejű gárdát összehozni, voltak, akiket ki kellett hagynom, de azt hiszem, ez így is egy erős gárda, amely még ezen a VB-n is megállta volna a helyét.