Bajnokok Ligája: Tizenötödször Európa Tetején a Real Madrid
Szombaton véget ért a Bajnokok Ligája 2023/2024-es kiírása, a döntőben a Borussia Dortmund és a Real Madrid lépett pályára. Több nagy kérdés volt. Például az, hogy a Dortmund másodszor nyeri meg a trófeát, vagy a Real Madrid tizenötödször. Szintén kérdés volt, hogy Marco Reus búcsúzik szépen klubcsapatából, esetleg Toni Kroos?
A döntő majdnem minden szempontból hozta az elvártakat, jó futballt kaptunk, egy egyáltalán nem unalmas mérkőzést, remek show-t a meccs előtt, pályára befutó szurkolókat (mondjuk az nem hiányzott), bánat – és örömkönnyeket, szóval mindent, amit egy BL-döntőnek hoznia kell.
Borussia Dortmund – Real Madrid: 0-2
G.: Dani Carvajal, Vinicius Jr.
Borussia Dortmund: Kobel – Ryerson, Hummels, Schlotterbeck, Maatsen – Sabitzer, Can – Sancho, Brandt, Adeyemi – Füllkrug
Real Madrid: Courtois – Carvajal, Rüdiger, Nacho, Mendy – Valverde, Camavinga, Kroos – Bellingham – Vinicius Jr., Rodrygo
Már a mérkőzést megelőző napokban nagy volt a készülődés az angol fővárosban, és a szervezők kitettek magukért. Kivéve egy dolgot: a kezdés után egy orosz streamer felhívására három szurkoló is be tudott futni a pályára, és a komótos biztonságiak között egy kis bohóckodásra is volt idejük. Ez a kis intermezzo megmutatta, hogy az angol pályákon tanúsított magatartás egy európai kupadöntőre nem vonatkozik.
A Real Madridot egyértelmű favoritnak tartották a mérkőzést megelőzően, hiszen a két csapat közül a spanyolok futottak jobb idényt: egyrészt a BL-ben vereség nélkül jutottak el a fináléig, másrészt megnyerték a spanyol bajnokságot, míg a Dortmund csak az ötödik lett Németországban.
Ennek ellenére sokkal jobban, összeszedettebben futballoztak a németek. Okosan passzoltak, amikor az kellett, kiugratták a szélsőiket, amikor az kellett, letámadtak, amikor az kellett. És csak Thibaut Courtois-n múlt, hogy nem előnnyel mentek a szünetre. A statisztika – vagy egy összefoglaló – kicsit csalóka lehet, sok esetben úgy került helyzetbe a német klub, hogy az akció lesről indult, csak a partjelző nem jelzett. Ettől függetlenül ki lehetett mondani: A Real Madrid nem tudott ellenfele fölé kerekedni, és a kaput sem találták el egy félidő alatt.
A második játékrészben már egy kicsit felpörgött a királyi gárda, de igazi gólveszélyt nem igazán tudtak kialakítani, míg a túloldalon Niclas Füllkrug fejese majdnem a kapuban kötött ki.
A 74. percben aztán Dani Carvajalé már nem csak „majdnem”. Az utolsó klubmeccsén pályára lépő Toni Kroos szögletét a mezőny egyik legalacsonyabb tagja fejelte a hálóba, Nico Schlotterbeck nem kötette a Madrid jobb-bekkjét.
Az első gól idején már pályán volt Marco Reus, testközelből figyelhette, ahogy csapata elbukja a finálét. Kilenc perc múlva jött a második gól, Ian Maatsen passzolt el egy labdát, Jude Bellingham a gólhelyzetben levő Vinicius Jr.-hoz passzolt, aki gyengén találta el a labdát, de így is átverte Gregor Kobelt. Állítólag ezzel az egy góllal – na meg a BL-sikerrel – nagyban megnövelte esélyeit az Aranylabdára.
A lefújásig csendesen telt az idő – Füllkrug majdnem szépített, de a fejesgólját les miatt elvették -, a Real Madrid tizenötödik alkalommal nyerte meg a Bajnokok Ligáját (valamint elődjét, a BEK-et). Kezdődhetett az ünneplés, illetve a szomorkodás.
**Az Általános Felhasználási feltételek érvényesek, csupán a maximális bónusz összeg és a % növekedett. Kizárólagosan új játékosok számára elérhető, mivel ez egy Üdvözlő Ajánlat. Érvényesség január 25. végéig.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
Nyilatkozatok a meccs után
Edin Terzic: Nagyszerű teljesítményt nyújtottunk, és úgy érzem, többet érdemeltünk ezen az estén, mint hogy kikapjunk két góllal. Az első pillanattól kezdve megmutattuk a világnak, hogy nem azért jöttünk, hogy csupán lejátsszuk a döntőt, hanem hogy meg is nyerjük. Nagyon sok mindent jól csináltunk ezen az estén, veszélyes ellentámadásokat vezettünk, közel voltunk a vezetés megszerzéséhez, de aztán megváltozott a meccs képe, és a madridiak megmutatták, miért nagy bajnokai ennek a sorozatnak. Hideg fejjel cselekedtek a megfelelő pillanatokban, erre mi ezúttal nem voltunk képesek. Vereség után mindig megfogalmazódik a kérdés, mit kellett volna másképp csinálni; nos, egy rögzített szituációból kerültünk hátrányba, ebből tanulnunk kell. Akárhogyan is, a különbség az volt, hogy ők képesek voltak gólt szerezni a helyzeteikből, mi pedig nem.
Mats Hummels: Nagy meccset játszottunk. Én is büszke vagyok a csapatra, amiért eljutottunk idáig. Bátran és szívvel futballoztunk, és minőségi játékot mutattunk be. Csak éppen a gól hiányzott. Aztán a Real Madrid betalált, ahogy korábban már annyiszor megtette.
Gregor Kobel: Most egyszerűen csak csalódottak vagyunk. Ez természetes egy ilyen meccs után, amikor ekkora esély nyílik előtted. A Real Madrid ellen általában nincs túl sok lehetőséged, mert mindig veszélyesen futballozik. Nagy siker, hogy játszhattunk a döntőben. Mérhetetlenül büszke vagyok a csapatra, megmutattuk, hogy képesek vagyunk játszani a legmagasabb szinten is.
Carlo Ancelotti: Ezt nem lehet megszokni! Nagyon-nagyon nehéz mérkőzés volt, sokkal nehezebb, mint amire számítottunk. Az első félidőben szenvedtünk, rossz helyeken vesztettük el a labdát, hagytuk a Dortmundot, hogy azt játssza, amiben a legjobb: hogy letámadásból építkezzen. A másodikban már kevesebbszer adtuk el a labdát, jobban játszottunk, de ezek most jelentéktelen részletek. Csak az számít, hogy nyertünk. Az álom folytatódik.
Jude Bellingham: Mindig is arról álmodoztam, hogy ilyen mérkőzéseken léphessek pályára, nem is nagyon tudom szavakba önteni az érzéseimet. Ez életem legszebb estéje. Annak kell lennie, hiszen egy tökéletes idény megkoronázása. Ennél szebben nem is alakulhatott volna ez az év. Rendkívül hálás vagyok a csapattársaimnak, a családomnak, a színfalak mögött dolgozóknak, az egészségünkre ügyelőknek például. Igazi csapatmunka eredménye az a diadal!
Toni Kroos: Döntő fontosságú volt, hogy az első félidőben nem kaptunk gólt. Az első játékrészre nem nagyon lehetünk büszkék, aztán viszont felpörögtünk, és jött a gól is. Akkor már maximális volt a fordulatszám, akkor már egyértelműen mi voltunk a jobbak. De hosszú ideig tartott, mire sikerült felülkerekednünk.
Fede Valverde: Az első félidőben a Dortmund nagyon jól játszott, gyors ellenakciókból tiszta helyzetei voltak. Örömmel gratulálok nekik, de annak még jobban örülök, hogy mi nyertünk. Edzőnk apró változtatásokat kért, többször odahívott magához, és úgy érzem, amikor átálltunk négy-három-háromra, azzal megteremtettük az addig hiányzó egyensúlyt a játékunkban. Holnap ünnepelünk, nagy parti lesz, de már akkor arról fogunk beszélgetni egymással, milyen fontos, hogy ezt a győzelmet jövőre megismételjük.