A Villarreal Megmentette a Többiek Becsületét
Már készültem egy kezdéssel tegnap délután, amit egyszerűen nem tudok kihagyni. Amennyiben az Arsenal is döntőbe jutott volna, akkor valami olyasmivel indítottam volna, hogy: Szóljatok Florentinonak, hogy hagyja a fenébe a Szuperligát, mert már van egy, és úgy hívják, hogy Premier League.”
Azért a 4/3 sem egy rossz arány, sőt kifejezetten jó, az angol elsőosztályú bajnokság egyértelműen átvette a legerősebb bajnokságnak járó címet. A Bajnokok Ligája döntője már ismert, de a helyszíne még egyáltalán nem az, az Európa Ligában pedig tegnap este döntötték el, melyik két csapat vesz majd részt a gdanski fináléban.
Ahogy az várható volt, az AS Roma nem tudott fordítani, de legalább a becsülete megmaradt, de az nagyobb és nyitottabb kérdés volt, hogy Unai Emery és csapata meg tudja-e tartani a hazai pályán szerzett egygólos előnyét… Ezekről a meccsekről olvashattok most.
Arsenal – Villarreal: 0-0
Továbbjutott a Villarreal 2-1-es összesítéssel
Aki esetleg lemaradt volna az első meccsről egy nagyon rövid kisokos: Manu Trigueros és Raúl Albiol fél óra alatt kétszer is betaláltak, és az Arsenal csak futott az eredmény után. Akár egy nagyon sima meccs is kerekedhetett volna ebből, ahol a visszavágó már csak formalitás – Dani Ceballos kiállítása miatt -, de egy tizenegyessel visszajött a párharcba az angol gárda, Nicolas Pépé szépített.
Innen folytatjuk, tegnap este csaptak össze az Emiratesben a felek, Unai Emery semmiféle meglepetéssel nem szolgált, Arteta azonban húzott egy váratlant és – részben kényszerből – három védővel állt ki. Volt ebben logika, az ágyúsoknak szüksége volt gólra, de azért félhettek az Alcacer – Moreno – Chukwueze hármastól is.
Félhettek is, Samu Chukwueze már a meccs elején próbára tette az Arsenal kapuját őrző Bernd Lenot, ballábas csavarását kellett kiütnie a németnek. Később Dani Parejo próbálkozhatott, ezt csak nézte Leno, de azért, mert ő is látta, hogy bár veszélyes a karmester lövése, azért kaput nem fog találni.
Éledezett az Arsenal is, Pierre-Emerick Aubameyang egy felettébb furcsa mozdulattal tűzött kapura egy rossz felszabadítást. Kicsit külsővel, kicsit rüszttel, a lényeg, hogy nagyon veszélyes volt. Olyannyira, hogy a jobboldali kapufát találta el a gaboni.
A szünetben nem esett gól és – spoiler veszély! – a másodikban sem. Bár itt már jobban kitámadtak a hazaiak, ami teljesen érthető és természetes húzás volt, de a Villarreal nem adta magát. Pépé kapáslövése kevéssel kerülte el a kaput, majd Smith-Rowe is ugyanígy járt, ő egy pimasz emelést hajtott végre, de az eredmény ugyanaz volt.
Ahogy fogyott az idő, úgy fogyott az ágyúsok lendülete is, egy idő után már a sárga tengeralattjáró is fel-feltűnt a másik oldalon, egy gyengécske Gerard Moreno és Yeremi Pino próbálkozásra futotta az erejükből.
A meccs végén Auba még egyszer eltalálta a kapufát, ezúttal nem lábbal, hanem fejjel, igencsak peches volt a támadó. Vincic, a szlovén játékvezető aztán szépen lefújta a találkozót, ami azt jelentette, hogy a Villarreal első európai kupadöntőjére készülhet, míg az Arsenal – több mint valószínű, hogy – 26 év után nem vesz részt egyik európai kupasorozatban sem jövőre.
És még egy adalék: Unai Emery igazi Európa Liga szakértő, ez volt az ötödik alkalom, hogy döntőbe vezette valamelyik csapatát a sorozatban.
**Az Általános Felhasználási feltételek érvényesek, csupán a maximális bónusz összeg és a % növekedett. Kizárólagosan új játékosok számára elérhető, mivel ez egy Üdvözlő Ajánlat. Érvényesség január 25. végéig.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
AS Roma – Manchester United: 3-2
G.: Dzeko, Cristante, Telles (ög) ill. Cavani (2)
Továbbjutott a Manchester United 8-5-ös összesítéssel
Az első mérkőzés után nagyobb pihentetésre számítottam – mondjuk a MU a hétvégén nem játszott -, de pár húzás így is bejött. Kezdett Eric Bailly, kezdett Donny van de Beek és Mason Greenwood is, Alex Telles viszont a padon maradt. Az Old Traffordon a MU kiütötte a farkasokat, azon a találkozón egy félidei 1-2-t követően 6-2 lett a végeredmény, ezzel pedig gyakorlatilag csak formaság volt a tegnap esti meccs a Stadio Olimpicoban.
Mindenesetre a Roma szeretett volna szépen búcsúzni, és ez a kezdőjükön is látszott, a sérülésektől tizedelt hazaiak a lehető legerősebb összeállításukban léptek pályára.
És nem csak a kezdőjükön, hanem a játékukon is az látszott: Megpróbálják a lehetetlent, de ha nem megy, akkor legalább valóban úgy távozzanak a sorozatból, hogy a renoméjuk és az önbizalmuk helyre állhasson.
Az első tíz percben két nagy lehetőség maradt ki. Három perce ment a meccs, amikor De Geának már bravúrt kellett bemutatnia – Gianluca Mancini lőtt közelről -, az ebből következő szöglet végén pedig Henrikh Mkhitaryan fejelt az oldalhálóba.
20 perc után kezdte összekapni magát a MU, elég volt egyetlen védelmi megingás, hogy Edinson Cavani üresen léphessen ki egy indítással, az uruguayi a háló tetejére emelt, kissé flegma volt, ezt egy ilyen csatár 10-ből 8-szor belövi…
Hat perccel később újabb lehetőséget kapott a Manchester egyszem éke, ezt Mirante fejjel hárította. Bizony, Cavani szimplán fejberúgta a kapust.
Haladtunk a félidő felé, de gól nem akart születni. Pellegrini, Pedro és Mkhitaryan folyamatosan törték a borsot a vendég védők és a kapus orra alá, majd a kollégák ismét elfeledkeztek védekezni, így Edinson Cavani megint üresen léphetett ki, és a harmadik ziccerét már nem hibázta el.
A döntőről így már végérvényesen lemondhattak a hazaiak, de a másik céljuk továbbra is aktív volt: Legalább győzelmet elérni.
Ennek szellemében léptek pályára a második félidőben is, és a 48. percben közel kerültek egy tizenegyeshez, de a játékvezető mégsem ítélt tizenegyest.
De a római gól, gólok így is elkerülhetetlenek voltak. Edin Dzeko az 56., Bryan Cristante a 60. percben vette be az egyébként nagyszerűen védő De Gea kapuját, de az összesítést nézve ez még mindig kevés volt, 7-4-re állt a párharc.
Hamarosan pedig 8-4-re, mert Edinson Cavani ismételten hálóba talált, most épp fejjel, de a Roma végül csak kicsikarta a győzelmet. Nicola Zalewskit emelhetjük ki, a Dzekot váltó, saját nevelésű debutáns egy kapáslövés után talált a hálóba. A gólt végül elvették tőle, és hivatalosan Alex Telles öngóljaként vonul majd be a történelemkönyvekbe, a védő lábáról került kapuba a játékszer.
A vége tehát 3-2, Solskjaer négy elődöntőt bukott már el, ötödjére viszont bemasíroztak a fináléba.
A Villarreal elleni döntőre tehát május 26-án kerül sor a lengyelországi Gdanskban, a Miejski Stadionban. Amikor már ott tartunk, akkor érkezünk egy tippel, és a meccs másnapján összefoglalót is olvashattok majd a döntőről.