Szerencsejáték adózás - Hogyan adózunk a fogadási nyeremény után?
Igazából az online sportfogadás megjelenése óta problémát jelent hazánkban annak szabályozása, és ha a szabályozást tekintve káosz van, az egyenes ágon hozza magával az szerencsejáték adózás körüli bizonytalanságot is. Joggal gondolja az ember, hogy a fogadással nyert összeg jövedelemnek minősül, és mint olyan, természetesen adóköteles.
A következő pár bekezdésben rendet teszünk a találgatások, és a bizonytalanság kusza hálójában, és fényt derítünk arra, hogy milyen módon, mennyit kell adózni manapság Magyarországon az online szerencsejátékokból származó jövedelem után. Megszokhattátok tőlünk, hogy mindig a lehető legaprólékosabban közelítünk meg egy-egy témát, így most is szeretnénk a legelején, a törvényi hátérrel, és egy kis történelemmel kezdeni, majd konkrét példákon át fogjuk bemutatni, hogy is néz ki ez a gyakorlatban.
Törvényi szabályozás - Kezdjük az elején
Magyarországon a rendszerváltás után nem sokkal, a 90-es éves elején megtörtént a szerencsejáték, és azon belül - ahogy a törvény hivatkozik az online fogadásra - a távszerencsejáték szabályozása. Megszületett tehát az 1991. évi XXXIV-es törvény a Szerencsejáték szervezéséről, aminek kapcsán tulajdonképpen még nem volt semmi látnivaló, hiszen a piac a legkisebb jóindulattal sem volt telítettnek nevezhető.
A törvényből számunkra 3 dolog lényeges, miszerint a tevékenység engedélyhez kötött, melyet a Szerencsejáték Felügyelet bocsájt ki, az üzemeltetőnek koncessziós szerződés alapján, koncessziós díjat kell fizetnie, valamint kikötéseket tett a felhasználók adatainak kezelésére, mely a pénzmosás, illetve a terrorizmus elleni harcot hivatott elősegíteni.
1999-ben már világszerte jelen voltak az online szerencsejátékot kínáló cégek, majd az elkövetkezendő évtizedekben számuk robbanásszerű növekedésnek indult, egyre nagyobb piacokat fedtek le, és egyre fejlettebb felületekkel várták a fogadni vágyókat. A 2000-es évek elejére az ipar növekedéséhez elkezdett alkalmazkodni a jogi, és törvényi szabályozás is. 2006-ra Magyarországon is több tucat cég foglalkozott már a távszerencsejáték szervezésével, de akkor még nem történt semmi, az üzlet virágzott.
Kezdődnek a bajok…
Elérkezett a 2015-ös év, mely elindította a lavinát kis hazánkban. Megszületett a 2015. évi CXXXIV-es törvény, mely a Szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt módosítva, gyökeresen megváltoztatta a hazai viszonyokat. Az új szabályozás egyértelmű célja az volt, hogy kiszorítsa a nemzetközi szereplőket a piacról. Először magas koncessziós díjat határoztak meg, majd amikor kiderült, hogy a cégek többsége ezt megfizetné, fizikai jelenléthez kezdték kötni a tevékenységet, mely természetesen csak a hazai piaci részvevőknek kedvezett. Ezzel egy időben a Szerencsejáték Felügyelet elkezdett leveleket küldeni a külföldi érdekeltségű cégeknek, hogy hagyjanak fel a tevékenységükkel, mert tiltott.
Voltak, akik kivonultak a magyar piacról, pár nagy renoméjú piaci szereplő viszont folytatta a tevékenységét, kifizette a folyamatos bírságokat, és feljelentést tett az Európai Bíróságon, mert úgy vélték, ez a szabályozás nem felel meg az Unió alapelveinek. Folyamatos volt a harc a cégek és a magyar állam között, mely addig fajult, hogy az állam blokkolni kezdte a weboldalakat, ezért volt szükség sokáig a VPN kiszolgálókra, és alternatív linkekre.
Megszületett a döntés
2017-ben aztán megszületett az Európai Bíróság döntése, mely elmarasztalta a magyar államot, megállapították ugyanis, hogy a magyar szabályozás ellentmond az uniós jognak. Ezt a döntést 2018-ban egy másik is megerősített, sőt a magyar illetékes bíróság, a Kúria is az üzemeltetőknek adott igazat. A magyar állam nem reagált érdemben ezekre a döntésekre, hacsak azt nem, hogy megszüntette a weboldalak blokkolását. Itt tartunk most, vagyis egyszóval, az állam nem engedi a nemzetközi szereplők tevékenységét, de az uniós szabályozás miatt kénytelen ezt megtenni.
Legális a szerencsejáték? - Nézőpont kérdése
Az adóhatóság megkülönbözteti a megengedett és nem megengedett szerencsejátékot adózási szempontból is, de a fentiek fényében láthatjátok, hogy az elnevezés csak az állam szemszögéből fedi a valóságot. Tisztázzuk le egyszer és mindenkorra, Magyarországon az online szerencsejáték a jelenlegi szabályozás szerint nem tiltott, csak nem szabályozott, és ez egy nagyon fontos különbség. Adózás szempontjából kezdjük azokkal az üzemeltetőkkel, akik az állam szemszögéből legálisan végzik a tevékenységüket, tehát rendelkeznek a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével. Ez egy rövid rész lesz, mivel nincsenek sokan.
Engedéllyel rendelkező szolgáltatók
Kezdjük a legfontosabbal, a magyar törvények szerint az engedéllyel rendelkező szolgáltatótól származó nyeremény, nem minősül adóköteles jövedelemnek, tehát nem kell bevallani, és adózni sem kell utána. Erről a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. § rendelkezik. A vonatkozó törvény kimondja, hogy az engedéllyel rendelkező, tehát legálisan működő távszerencsejáték szolgáltatókról az állam köteles egy ún. közhiteles listát vezetni, melyet mindenki számára elérhetővé kell tennie.
Ezt meg is tette, a szóban forgó listát itt érhetitek el: https://sztfh.hu/nyilvantartasok/engedelyek-kozhiteles/
Ha megnézitek a táblázatot, láthatjátok, hogy a lóverseny és a kaszinók kivételével, hazánkban, csak és kizárólag a Szerencsejáték Zrt. jogosult távszerencsejáték szervezésére. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen ezt már a 2015. évi törvénymódosítás is meghatározta, így akarták kizárni a nemzetközi szereplőket. Tehát ez egy egyszerű dolog, nem szorul magyarázatra, talán mindenki érti, hogy milyen érdekek húzódnak ennek a döntésnek a hátterében. Most viszont következzenek azok a szolgáltatók, akik nem rendelkeznek engedéllyel, tehát akiknek a kifizetései után bizony le kell adóznunk.
Nézzük, hogy mennyi az annyi
Következzen tehát most az a rész, melyre a legtöbbetek kíváncsi. Mennyit kell adóznunk a nyereményünk után. Ha megengeditek, szeretnék idézni az adóhatóság állásfoglalásából, és közben megmagyarázni, hogy mi mit is jelent. Tehát:
A tiltott online szerencsejátékokból származó - ezt a „tiltott” szót már megbeszéltük, ne vegyétek figyelembe - nyeremény után a nyertes magánszemélynek adót kell fizetnie.
Ez eddig tiszta, folytassuk:
A nem megengedett szerencsejátékokból származó nyereményből a magányszemély egyéb jövedelemként adózik. Az adóköteles jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell a bevétel megszerzésével kapcsolatos, elismert költségekkel…
Itt álljunk meg egy pillanatra. Milyen költségek terhelhetik a nyereményemet? Páran már biztos kitaláltátok, hogy csak egy ilyen költség létezik, ami természetesen a tét. Tehát a nyereményünkből le kell vonnunk a tétünket az adóalap megállapításhoz. Amennyiben Te 2 000 forintos téttel nyertél 30 000 forintot, akkor az adóköteles jövedelmed:
30 000 - 2 000 = 28 000 Ft
Menjünk tovább, mert most egy nagyon fontos, és egyébként teljesen méltánytalan szabály következik:
A bevételt és a költséget fogadásonként kell elszámolni, tehát például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben.
Tehát minden nyertes fogadásunk után le kell, hogy adózzunk, senkit nem érdekel, hogy mennyit veszítettünk. Például, ha Te egy adott hónapban nyertél 40 000 ezer forintot, de elbuktál 100 000-et, az adóhatóság szemében nem -60 000-ben vagy, hanem +40 000-ben, tehát a vonatkozó adót be kell fizetned a 40 000 forintos nyereményed után. Most nézzük meg mennyit is kell fizetnünk pontosan.
Mennyit kell levonnunk?
A nyereményből származó egyéb jövedelem után, be kell fizetnünk a 15%-os SZJA-t, valamint a 13%-os szochót, mely a szociális hozzájárulási adó rövidítése. Ezeket a költségeket év közben kell megfizetnünk előleg formájában, a „szerzés negyedévét követő hónap 12. napjáig.” DE! És ez egy óriási de, itt is van egy kis csavar, ugyanis nem mindegy, hogy az engedéllyel nem rendelkező, távszerencsejátékot szervező cég magyar tulajdonú vagy külföldi. Nézzük először az egyszerűbb esetet, mi van akkor, ha magyar tulajdonú a honlap.
Engedéllyel nem rendelkező, magyar tulajdonú buki
Amennyiben a nyeremény egy magyar vállalkozás által, engedély nélkül üzemeltetett honlapról származik, az szja előleget, és a szochót is a honlap tulajdonosa állapítja meg, azt a nyereményből levonja, és erről köteles nyertes részére egy igazolást kiállítani, ami azt jelenti, hogy ezzel nekünk, mint játékosoknak a világon semmi dolgunk nincsen.
Engedéllyel nem rendelkező, külföldi buki
Szerintem ez az a helyzet, ami a legtöbbünkre vonatkozik. Amennyiben az online sportfogadás szervezését egy külföldön bejegyzett cég végzi, a 15%-os szja, és a 13%-os szochó befizetése a magánszemély, azaz a mi feladatunk. Ebben az esetben azonban a magyar állam bevezetett egy adókönnyítést. Mivel a szochót magánszemélyként fizetjük be, így elszámolni, költségként levonni nem tudjuk - mindezt természetesen egy cég megteszi - ezért a téttel csökkentett nyereményünk nem 100%-a képezi az adóalapot, hanem csak a 89%-a. Hogy teljesen tiszta legyen a kép, nézzünk erre egy konkrét példát.
Tegyük fel, hogy volt egy fogadásunk januárban, februárban és márciusban is.
1. fogadás (január)
Tét: 2 500 Ft
Nyeremény: 36 000 Ft
2. fogadás (február)
Tét: 3 000 Ft
Nyeremény: 18 000 Ft
3. fogadás (március)
Tét: 5 500 Ft
Nyeremény: 48 000 Ft
Most számoljuk ki az adóalapot:
- 1. fogadás: 36 000 - 2 500 = 33 500 Ft
- 2. fogadás: 18 000 - 3 000 = 15 000 Ft
- 3. fogadás: 48 000 - 5 500 = 42 500 Ft
Összesen: 91 000 Ft, melynek a szabályok értelmében venni kell a 89%-t
- 91 000 * 0,89 = 80 990 Ft - ez után kell befizetnünk az adónkat, azaz
- 80 990 * 0,15 = 12 149 Ft SZJA
- 80 990 * 0,13 = 10 529 Ft Szociális hozzájárulási adó
Összesen tehát 22 678 Ft adót kell befizetnünk a megszerzés negyedévét követő hónap 12. napjáig, ami esetünkben április 12. Fontos kiemelni, hogy jogilag abban a pillanatban minősül megszerzettnek egy pénzbeni vagy tárgyi juttatás, ahogy szabadon rendelkezhetünk vele, tehát a nyereményünk nem akkor adóköteles, amikor átutaltatjuk magunknak, hanem már akkor is, amikor rákerül az online irodánál vezetett számlánkra, hiszen ezzel az összeggel már újra fogadhatunk, tehát korlátlanul rendelkezhetünk vele. Erre mindenképp érdemes figyelni.
A befizetés módja és a nyereményünk bevallása
Mint ahogy már sokszor említettem, ezt a pénzt év közben már be kell fizetnünk, és erre két lehetőségünk van. Vagy kérünk csekket az illetékes adóhatóságtól, vagy bankon keresztül elutaljuk a következő két számlaszámra, előleg formájában:
NAV SZJA 10032000-06056353
NAV Szochó 10032000-06055912
Ezzel viszont még nincs vége. Mivel ezt az összeget előlegként fizetjük be, az aktuális adóévet követő év május 20-ig ezt az adóhatóság felé, a mindenkori adóbevallásunkban is fel kell tüntetnünk, hogy a NAV is tisztába legyen vele, mire vonatkozott az év közbeni befizetésünk. Az adóbevallási nyomtatványon erre vonatkozó helyet nem találunk, tehát külön nekünk kell feltüntetni, mint távszerencsejátékból származó bevételt.
Végszó
Reméljük, hogy az elkövetkezendő években tisztulni fog a jogi, illetve az adókörnyezet a távszerencsejáték körül, mert ez, jelenlegi formájában elég nehézkes, és ember legyen a talpán, aki ezt rendesen tudja követni, és maradéktalanul be is tudja fizetni. Szerintem nem az adó mértékével van a baj, inkább a fogadásonkénti befizetés teszi nehézkessé a dolgot. Mindez viszont a lényegen nem változtat, miszerint jelenleg, így működik az online szerencsejáték utáni adózás Magyarországon.
Gyakran ismételt kérdések
Egy időben Magyarországról blokkolták az oldalak többségét, azonban már egy ideje nincs szükség trükközésre, alternatív linkekre vagy VPN-re, simán elérhető az összes bukméker oldala.
Bonyolult kérdés, abban az esetben, ha a bukméker rendelkezik a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével, úgy a nyeremény nem adóköteles. Bonyolultabb a helyzet, ha nem rendelkezik vele az adott buki…
Azonnal. Amennyiben nyersz valamennyit, és az irodánál vezetett számládra kerül a pénz, rögtön el kell utalnod a költségeket a NAV-nak, hiszen azzal a pénzzel már szabadon rendelkezel, hiába nincs még a kezedben, hanem csak a fogadóirodánál vezetett accountodon található.
