Számítsuk ki a meccsek végkimenetelének tényleges valószínűségét

Ebben az anyagban egy olyan dologról lesz szó, mely lehet, hogy első látásra, hallásra feleslegesnek tűnhet, de aki nem „hasraütésre” fogad, annak elengedhetetlen. Biztosan sokatok számára ismerős az a jelenség, amikor mérkőzések előtt többször is megváltoznak a végkimenetelekre adott oddsok. Általában ez a kezdés előtti utolsó két órában figyelhető meg erőteljesen. Korábban már érintettük ezt a témát, miszerint ez nem a csapatok esélyességéről szól, hanem a fogadóiroda próbálja egyensúlyban tartani a hasznát, ebből kifolyólag, ha ezekből az oddsokból kalkuláljuk a százalékos esélyeket, igazából becsapjuk magunkat, hiszen ezek úgynevezett implikált, torzított valószínűségek, nem a tényleges esélyeket mutatják.

Azonban gondoljatok csak bele, ha le tudjuk venni, ki tudjuk zárni a bukméker hasznát az odddsokból, tehát kivesszük az árrést, akkor csakis egyetlen dolgot kaphatunk, ami nem más, mint a tényleges valószínűség, a nem torzított, tiszta oddsok, melyek egyértelműen tükrözik, hogy a fogadóiroda oddsmesterei, milyen végkimenetelre számítanak a mérkőzésen. Ez egy nagyon jó dolog, egy nagyon fontos információ. A következő sorokban ezt fogjuk megtanulni kiszámolni.

Gyorsmenü

Árrés videó

A árrés lényege

Kiszámítása

Oddsmozgások

Végszó

GYIK

Másold ki a videó linkjét https://www.sportfogadasonline.com:2096/akademia/gyozd-le-az-arrest/#video

Vig, vigorish vagy juice

Teljesen mindegy melyik szót használjuk, mindhárom ugyanarra utal, nevezetesen a bukméker árrését jelöli. Az árrés – vagy hívjuk ezután vignek – biztosítja a buki számára, hogy minden végkimenetelen pénzt nyerjen, függetlenül attól, hogy a mérkőzés hazai, döntetlen, vagy vendég eredménnyel zárul. Tehát minden fogadáson pénzt nyer, de ez nem jelenti azt, hogy nyereséget is termel. Ilyenkor jönnek az oddsmesterek, akik már a mérkőzés kezdete előtt figyelik a beérkező fogadásokat, megpróbálják egyensúlyban tartani a hasznot, és ez alapján változnak az oddsok.

Természetesen élő fogadások esetén ez a jelenség, érthető okokból, sokkal intenzívebb. Rendben, de hogy építik be a hasznot? Hogy tartják egyensúlyban? A soron következő példákból minden világos lesz, de hogy megértsük az alapfolyamatot, vegyük elő újra a közös sportfogadási modellünket. Igen, ismét egy fej vagy írás példa következik…

Árrés és egyensúly

Egy fej vagy írás játék esetén az első feldobáskor – ezt ugye a D’alembert módszer óta tudjuk – vagy fej lesz az eredmény, vagy írás, tehát az esély 50-50 %. A százalékos esélyeket könnyedén szorzókká tudjuk alakítani a korábban tanult módon. Tehát:

Az odds tehát 2.0 mindkét végkimenetelre. Ez azt jelenti, hogy ha 1000 Ft-ot teszünk a fejre, és nyerünk, akkor 2000 Ft üti a markunkat, viszont az a baj, hogy így a bukinak nem marad semmi, itt lép közbe a vig, vagyis az árrés.

Az oddsmester nem fog 2-es oddsot adni, hanem például 1.88-at, így 1880 Ft-ot nyer a sportfogadó, 120 Ft pedig marad a fogadási irodánál. Tegyük fel tehát, hogy a fejre kapunk egy 1.88-as, az írásra pedig egy 1.96-os oddsot. Már biztosan kitaláltátok, hogy így viszont változnak az esélyek is. Alakítsuk vissza az oddsokat százalékos esélyre, és nézzük meg, hogy mi a helyzet:

Megkapjuk, hogy a fogadóiroda árrése, vagyis a vig, 4%, azaz a száz feletti rész. Jelenleg a buki egyértelműen azt gondolja, hogy a feldobás eredménye fej lesz, hiszen a nagyobb árrést, azaz a 3%-ot erre a végkimenetelre pakolta, de mi történik, ha a játékosok nagyon nagy része is erre a következtetésre jut, és elkezdenek a fejre fogadni. Az oddsmesternek ilyenkor lépni kell, és itt következik az egyensúlyban tartás problémája. Vonzóvá kell tenni a játékosok számára a másik, vagyis az írás lehetőséget is, annak érdekében, hogy elkezdjenek erre a végkimenetelre fogadni, ami a bukméker számára egyértelmű nyereséget eredményez.

Ezen a ponton indulnak meg az oddsmozgások, és születnek meg az implikált, vagy más néven torzított valószínűségek. A népszerű kimenetel szorzója elkezd csökkenni, elriasztva ezzel az értéket, és hasznot kereső fogadókat, a kevésbé népszerű végkimenetelek szorzója viszont elkezd emelkedni. A sportfogadónak tisztában kell lennie azzal, hogy ez a jelenség miért történik, ismernie kell a tényleges valószínűséget, ebből pedig ki tudja számolni az árrés eloszlást is, mely egyértelmű információ arról, hogy az oddsmester milyen végkimenetelre számít.

A tényleges valószínűség kiszámítása

Igazából ez egy nagyon egyszerű számítás, nem kell semmi komolyra gondolni, vagy esetleg rettegni egy bonyolult képlettől. Az előző példában már mindenünk meg is volt hozzá, de most nézzünk inkább egy konkrét példát a sportfogadás világából. Vegyünk egy futballmérkőzést, legyen például a 2023. május 10-én lejátszott AC Milan – Inter Milan BL elődöntő odavágója. Kezdésnek írjuk fel az oddsokat:

• AC Milan győzelem: 3.1
• Döntetlen: 3.1
• Inter Milan győzelem: 2.5

Most a fentiekben taglalt módon számítsuk ki az implikált végkimeneteli esélyeket:

• AC Milan győzelem: 1 / 3.1 * 100 = 32%
• Döntetlen: 1 / 3.1 * 100 = 32%
• Inter Milan győzelem: 1 / 2.5 * 100 = 40%

Amint a kapott esélyeket összeadjuk, 104-et kapunk, tehát a fogadóiroda haszna, vagyis a vig, 4 százalék. Azonban jelenleg azt nem tudjuk, hogy ez az árrés hogyan, milyen arányban oszlik el a lehetséges végkimenetelek között. Ehhez meg kell határoznunk a tényleges valószínűséget, és máris tisztább képet fogunk kapni. Nem kell mást tennünk, mint az egyéni esélyeket elosztjuk a viggel növelt, teljes eséllyel, miszerint:

• AC Milan győzelem: 32 / 104 = 31% Vig: 1%
• Döntetlen: 32 / 104 = 31% Vig: 1%
• Inter Milan győzelem: 40 / 104 = 38% Vig: 2%

Ha ezzel megvagyunk, már csak le kell ellenőrizni, hogy jól számoltunk-e, ehhez össze kell adnunk a számításunk végén kapott tényleges valószínűségeket, és ha minden rendben, akkor pontosan százat kell kapnunk eredményül. Esetünkben tehát:

Helyesen számoltunk.

A számokból láthatjuk, hogy a nagyobb árrés az Inter Milan győzelmén van, tehát a fogadóiroda egyértelműen fix 2-re, vagyis vendég győzelemre számít. Hozzá kell tennem, hogy a 4%-os árrés egy nagyon korrekt vignek számít ma a sportfogadási piacon. Ezek voltak tehát a kezdő oddsok, a mérkőzés kezdete előtt pontosan 10 órával, azonban a sportfogadási piac, illetve az oddsmesterek reagáltak a beérkező fogadásokra, és beindult az a folyamat, amiről korábban már volt szó.

Oddsmozgások

A piac tehát elkezdett reagálni a sportfogadók döntéseire. A meccs előtt pár órával a következő változásokat figyelhettük meg a szorzókat illetően. Annyit szeretnék már most előrebocsájtani, hogy történt pár érdekes dolog. Most, hogy már mindent ismerünk, tudjuk a képleteket, számoljunk ki mindent egy táblázatban:

Nézzük meg közelebbről, mi is történt pontosan. Szembetűnő, hogy mind a három szorzó megváltozott, mely alapból generált rengeteg fontos változást. A legfontosabb talán, hogy a fogadóiroda árrése 1%-ot emelkedett, de ne szaladjunk ennyire előre. Az oddsmesterek döntése tulajdonképpen teljesen logikusnak mondható. Nagy valószínűséggel az emberek nagy számban kezdtek el fogadni az Inter győzelmére, valamint a döntetlenre, ezért az AC Milan szorzóját vonzóbbá kellett tenni, hogy még a kezdés előtt a bizonytalanok számára legyen egy plusz lökés, mely fogadásra sarkallja őket.

Az árrés nem változott, tehát a bukméker nem sok esélyt adott az AC Milan győzelmére. Sokkal érdekesebb viszont az X szorzójának alakulása. Az oddsmester megemelte az iroda hasznát 1%-al, ami azt jelenti, hogy igenis elképzelhetőnek tartotta a döntetlent, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ezen a végkimenetelen is több pénzt akart keresni. A döntetlen és az Inter Milan győzelmének esetében is csökkentette az oddsot, az árrést viszont 2%-on tartotta, ezzel egyensúlyozva a történéseket, és biztosítva a hasznát. Mindezt úgy tette meg, hogy a döntetlen tényleges esélye nem változott, hiszen mindkét esetben maradt 31%-on.

Számolgassatok bátran

Talán ez a kis példa betekintést enged a sportfogadási irodák kulisszái mögé, és ha folyamatosan számolgattok, figyelitek, hogy alakulnak a szorzók egy-egy meccs előtt, vagy épp közben, egyre inkább elsajátíthatjátok az oddsmesterek gondolkodását, beleláthattok a trükkjeikbe, előre számíthattok a lépéseikre. Mindehhez csak azt az egyszerű dolgot kell kiszámítanotok, amit tényleges valószínűségnek hívunk. Amint ez megvan, szinte kinyílik előttetek a világ. A tényleges valószínűségből már láthatjátok, hogy oszlik el az árrés, mely fontos dolgokra, fontos változásokra utalhat, lényeges információkat tartalmazhat a sportfogadási iroda, mérkőzéssel kapcsolatos várakozásait illetően.

Végszó

A végére vonjuk le a legfontosabb következtetést, illetve pontosabban a tanulságot. Hiába jó a szorzó, hiába nagyon csábító, és nagy nyereménnyel kecsegtet, ha a buki nem pakolt rá megfelelő árrést, akkor mindenképp vegyétek erősen fontolóra, hogy érdemben foglalkoztok-e vele. Persze, bármi megtörténhet, de egy biztos, a sportfogadási iroda nem akar pénzt veszíteni, és az ő várakozásai a végkimeneteleket illetően – fogalmazzunk úgy – eléggé mérvadóak. Ezen kívül a tényleges valószínűséget még rengeteg, az eddigiekben taglalt témákban, és stratégiákban is tudjátok alkalmazni, sőt néhol elengedhetetlen.

Nagyon hasznos például, ha value bet-eket keresünk, vagy éppen a Kelly kritériumot használjuk, illetve nagy segítség lehet a Poisson-eloszlás alkalmazása közben. Maga a számítás egyáltalán nem bonyolult, és minél többször csináljátok, annál rutinosabbak lesztek, és végül készségszinten vértezhetitek fel magatokat egy nagyon hasznos tudással.

GYIK